„Túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki ünnepi beszédben megismételte, hogy Ukrajna nem lehet uniós tagország. Szerinte „a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait, idegen civilizációból érkezettek inváziós tömegeivel”.
Akárcsak egy éve, idén is a Nemzeti Múzeum lépcsőjét és az Andrássy út elejét választotta helyszínnek a két legnagyobb párt elnöke. Magyar Péter valamiféle nemzeti konzultációt jelentett be, Orbán Viktor beszéde pedig más miatt maradt emlékezetes. Ez volt az ünnepi közvetítésünk.
Rogán Antal szankciós listáról levételét erre a listára nem lehetett beszuszakolni.
Nemcsak a mondanivaló maga, hanem a közlő személye is fontos.
A ráncfelvarrt nemzeti konzultációnak beillő szavazásnak ugyan semmilyen jogi kötőereje nincs, de, hogy látványosabb támogatást szerezzenek Orbán Viktor álláspontjának, miszerint Ukrajna EU-tagsága káros, egy igazi népszavazásra hasonlító szavazólappal agitál a Fidesz. A politikai akció nemcsak drága, de felesleges is, hiszen a közvélemény többségében elutasító álláspontja közvélemény-kutatásokból amúgy is jól ismert.
A Tisza Párt február közepén tartott konferenciáján felszólaló Kulcsár szerint azért Schmidt Ádám a sportért felelős államtitkár, mert a Fideszben nem találtak nála jobbat, az állami sportvezetést pedig stratégia nélkülinek tartja.
A miniszterelnök határon túliaknak írt ünnepi levele arról árulkodik, hogy akárcsak 1956-ot, az 1848-as forradalmat is kész eltorzítani a propaganda nevében.
A párt aktivistáit a biztonsági őrök és rendőrök félrelökték, a miniszterelnöki interjú zavartalanul lement. A Momentum azt ígéri, minden héten készülnek hasonló akcióval.
Úgy tűnik, a független média idén kiszorul az ünnepségről.
A miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában kezdte a napot ezen a héten is. A témák: árréstop, családi életpályamodell, Ukrajna EU csatlakozása.
A Tisza Párt elnöke arról posztolt, “a magyar embereknek joguk van tudni, hogy a miniszterelnök alkalmas-e fizikailag és szellemileg az ország vezetésére”.
Ez nem árstop, hanem valami enyhébb, valami más, de nem zárja ki, hogy radikálisabb intézkedések is jöjjenek hamarosan. Az árrésstop politikai termék, méghozzá a demagóg fajtából. Inflációról, gazdaságpolitikáról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a HVG közéleti műsorában.
Elon Musknak már a puszta ténykedése is jogellenes, a Trump–Zelenszkij-találkozón kialakult vita pedig elkerülhetetlen volt – mondta Kis János filozófus a Magyar Narancsnak adott kétrészes interjúban, amelyben egy esetleges magyarországi kormányváltás forgatókönyveit vette sorra.
A miniszterelnök szerint „jó lesz”.
A kormányfő szerint azt akarják, hogy azok a nők, akik szülnek, ne legyenek rosszabb helyzetben, mint azok, akik nem vállalnak gyereket.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökén kívül két másik politikus előállítását is kezdeményezték.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az intézkedésnek csak akkor lehet az inflációt megfékező hatása, ha az új jogszabály az ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
A kormány(párt) a korábbi választásokon rendkívül hatásosan kommunikált a közösségi oldalakon, de a Tisza Párt megjelenése óta feltehetően csökkent a sok milliárd forintból fenntartott hálózat eredményessége. A Fidesz kísérletezett ugyan közösségi médiás jelenlétének felfuttatásával, de ez eddig nem bizonyult sikeresnek. A legújabb kezdeményezés a „Harcosok klubja”, amelynek létét a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem erősítette meg, de a közösség tagjai sajtóinformációk szerint már közvetlenül Orbán Viktortól kapnak utasítást.
A magyar kormányfő gyakran magára marad az EU-ban, főleg az orosz invázió óta. Rajta kívül alapvetően senki sem akarja megtorpedózni a Kijevnek nyújtott segítséget, és akkor sem áll mellé senki sem, amikor a szankciók feloldását sürgeti – foglalja össze a helyzetet budapesti hírmagyarázatában Simon Zoltán.
